Kevéssé köztudott, hogy a herék rákra gyanús elváltozásai - csakúgy, mint nőknél az emlőké - önvizsgálattal, a herék időnkénti áttapintásával saját magunk által is felismerhetők. Mintegy 20 évvel ezelőtt a hererák még többnyire halálos betegség volt, ma viszont - ha idejében felismerik - szinte 100%-ban gyógyítható.

A herék önvizsgálatának helyes módja A herék vizsgálatát serdülőkortól ajánlott elvégezni, meleg fürdő vagy zuhanyozás után, mely ellazítja a herezacskót, és így megkönnyíti a herék áttapintását. Maga a vizsgálat egyszerű, és mindössze néhány percet vesz igénybe.
Kivitelezése a következő:

• Álljunk szembe egy tükörrel, vizsgáljuk meg a herezacskó bőrét, esetleges duzzanat észrevétele céljából.
• Ezután óvatosan tapintsuk át mindkét kézzel mindegyik herét külön-külön oly módon, hogy a mutató- és középső ujjat a here alá, a hüvelykujjunkat pedig a here fölé helyezzük.
• Lassan gördítsük át a herét ujjaink között.
• Figyeljünk, nem tér-e el jelentősen a két here állományának tapintata, keménysége, nem tapintható-e esetleg valamelyik herében korábban nem észlelt csomó vagy tömöttebb terület.

Az, hogy az egyik here valamivel nagyobb, mint a másik, még nem kóros, hanem szokványos jelenség. Ha valamelyik herében csomót tapintunk, vagy jelentősebb méretnagyobbodást észlelünk, esetleg fájdalom vagy kellemetlen érzés jelentkezik a herében, az alhasban vagy ágyéktájon, rögtön forduljunk orvoshoz. Ha valami rendelleneset észlelünk, korántsem kell kétségbe esnünk, mert ilyen rendellenességet a herékben és közvetlen környezetükben nem csak hererák, hanem sok más tényező: sérülés, ártalmatlan ciszta és gyulladás is létrehozhat.

A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát idejében észreveszik és kezelik. A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után akár 100%!

A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat.
A nőgyógyászati citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött. A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének egyik legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot. A citológiai vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről és a méhnyakból. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések (például humán papilloma vírus – HPV), gyulladás és daganat kimutatására alkalmas. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

A gyakorlatban előfordulhatnak álnegatív esetek (a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel!
Viszonylag egyszerű és fájdalmatlan, megbízható vizsgálóeljárásról van szó. Az e módszerrel rendszeresen évenként átszűrt nőkben a méhnyakrák előfordulása és a méhnyakrákos halálozás is drámai módon csökkent.

Az emlőrák a nőknél az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. Az emlőráknál - csakúgy, mint a legtöbb tumornál - is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül a betegség felismerésre. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon mindenki, aki az emlőben csomót tapint. Fontos hangsúlyozni, hogy az emlőrák többnyire fájdalmatlan és éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti és ami miatt sokszor csak hónapokkal, évekkel később fordulnak orvoshoz.

Az emlők önvizsgálata

20 éves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata. Rendkívül fontos a vizsgálat elvégzése olyan családoknál, ahol a női ágon (nagymama, édesanya, testvér) a betegség már korábban jelen volt. Az emlők rendszeres önvizsgálata esetén sem nélkülözhető azonban azok orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. Egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket, ez a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat részét is képezi. Amennyiben a szakorvosi vizsgálat során eltérést találnak, további kivizsgálás - mammográfia vagy emlő ultrahang vizsgálat - szükséges.

Rendelői és otthoni vérnyomás-ellenőrzés rendszeresen ajánlott. Az ABPM 24 órán át, nappal és éjjel is méri a vérnyomást, pontosabb képet adva a beállításról.

Mikor javasolt: friss hipertónia gyanúja, „fehérköpeny” jelenség, gyógyszeres beállítás/ellenőrzés, éjszakai vérnyomás-ingadozás gyanúja.

Előkészület nincs; a napközbeni teendőket a megszokott módon végezheti, a méréskor rövid ideig nyugalomban kell maradni a pontos eredményhez.

A laboratóriumi diagnosztika során a legfontosabb, szív- és érrendszeri betegségeket befolyásoló rizikófaktorok vizsgálata javasolt.

Az ajánlott kisrutin csomag a következő vizsgálatokat tartalmazza:

Vércukor
Vérkép
Kálium, Nátrium
Gamma GT, GOT (ASAT), GPT (ALAT)
Karbamid, Kreatinin
Koleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, Triglicerid
Teljes vizelet + üledék

Előkészület: legtöbbször 8–12 órás éhezés, víz fogyasztható.

A laboratóriumi diagnosztika során a legfontosabb, szív- és érrendszeri betegségeket befolyásoló rizikófaktorok vizsgálata mellett teljekörü állapotfelmérésre is szükséges.

Az ajánlott nagyrutin csomag a következő vizsgálatokat tartalmazza:

Vérkép, Vörösvérsejt süllyedés
Nátrium, Kálium, Kalcium
Gamma - GT, GOT (ASAT), GPT (ALAT), Alkálikus foszfatáz, Direkt bilirubin, Totál bilirubin, Karbamid, Kreatinin, Húgysav
Amiláz, Összfehérje, Albumin, C reaktív protein (CRP), Vércukor
Vas, Koleszterin, HDL – koleszterin, LDL – koleszterin, Triglicerid
Protrombin + INR, TSH (szuperszenzitív)
Teljes vizelet + üledék

Előkészület: jellemzően 8–12 órás éhezés; a mintavétel időpontját megelőző napon kerülendő a rendkívüli fizikai megterhelés és az alkoholfogyasztás.

50 éves kor felett az érelmeszesedés már érintheti a keringési rendszer jelentős részét, így a nyaki ütőereket is. A nyaki erek doppler ultrahang vizsgálata során az agyat és a fejet ellátó erek állapotáról kapunk képet. Pontosan megmérhető az erek átmérője, az esetleges szűkületek, elzáródások helye, mértéke, valamint a bennük áramló vér sebessége és iránya is.
Az időben elvégzett vizsgálattal akár agyi érkatasztrófa, stroke is megelőzhető.

Előkészület általában nem szükséges; a vizsgálat néhány percet vesz igénybe.

Rendszeresen javasolt ellenőrizni vérvizsgálattal a pajzsmirigy működését és ultrahanggal a szerkezeti felépítését.

A pajzsmirigy működési zavarai hozzájárulhatnak a vérnyomás emelkedéséhez, ezáltal fokozott szív- érrendszeri rizikót jelenthetnek amellett, hogy a tünetek az életminőséget is nagy mértékben befolyásolják. A vérvétel során célszerű vizsgálni a TSH, T3, T4 értékeket.

Ultrahanggal fájdalommentesen és hatékonyan lehet vizsgálni a pajzsmirigy szerkezeti eltéréseit. A vizsgálat során a pajzsmirigy kisebb változásai is megfigyelhetők, pontosan meghatározható a pajzsmirigy mérete, alakja és a szerkezete is, de a göbös elváltozások, gyulladások és ciszták is láthatók.

A Vitalea Egészségügyi Központban lehetősége nyílik pajzsmirigyfunkciós laborvizsgálat és pajzsmirigy ultrahang mellett endokrinológiai szakorvosi vizsgálaton is részt venni!

Az utóbbi években Magyarországon is drámai emelkedést mutat a legveszélyesebb bőrrákfajta, a festéksejtes anyajegy (melanoma malignum) előfordulása. Ennek a daganatnak a kialakulásában jelentős szerepet játszik a túlzott napozás (főleg a “leégés”), melynek elkerülésével csökkenthető a daganat kialakulásának kockázata. Sajnos a túlzott szoláriumhasználat is veszélyes!

Önvizsgálat

• Vizsgáljuk meg rendszeresen bőrünk anyajegyeinek állapotát! Melyek azok az anyajegyen történő változások, amelyek melanoma kialakulására utalhatnak?
• Megváltozik a színe, a pigmentáció (festékezettség) egyenetlen lesz: különféle árnyalatú barna és/vagy fekete keveredhet pirosas, fehéres, kékes, szürkés vagy rózsaszínű árnyalatokkal.
• Megváltozik a felszíne, kiemelkedik a bőrből, göbössé válik, megvastagodik.
• Az anyajegy alakja aszimmetrikussá válik, vagy egy új aszimmetrikus anyajegy jelenik meg.
• Megváltozik a határa, terjedni, nőni kezd a bőrfelszínen. Esetleg kisebb anyajegy jelenik meg a régi mellett, amelyek esetleg egymásba is átmosódnak.
• Kisebbedik, felmaródik vagy kifekélyesedik.
• Vérezni kezd.

Forduljunk rendszeresen szakorvoshoz! A bőr bőrgyógyász szakorvossal történő átnézetése - főleg azoknak, akiknek sok anyajegyük van - évente akkor is ajánlott, ha semmiféle panaszuk nincs, vagy ha nem vették észre új anyajegy megjelenését. A bőrgyógyász egy speciális nagyító segítségével megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét, s ki tudja szűrni azokat, amelyek később veszélyessé válhatnak. Ha idejében észreveszik az elváltozást, akkor a melanoma esetében is igaz az, ami korai felismerés esetén szinte az összes ráktípusnál:
jó eséllyel lehet gyógyítani!

A szájüregi rákok esetében zömében olyan daganatokról van szó, amelyek már kifejlődést megelőző állapotban is könnyen felismerhetők, a szájüreg fogorvos által történő egyszerű, gondos áttekintésével. Jó részüket pedig maga a beteg is idejében észreveheti. Az idejében felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák az esetek 80%-ában meggyógyítható.

- Végezzük el a szájüreg havonként történő önvizsgálatát.
- Járjunk rendszeresen - félévente, évente - fogorvosi ellenőrző vizsgálatokra, ahol alaposan nézessük át szájüregünket is.

Fontos szerepet játszik a megelőzésben a megfelelő szájhigiéne is (étkezések utáni, de főleg a reggeli – esti fogmosás, szájöblítés)

A szájüreg önvizsgálatának helyes módja

A szájüreg önvizsgálata két részből áll: az alapos megtekintésből és az áttapintásból.

• Először tekintsük meg alaposan ajkainkat, berepedések, esetleges kifekélyesedés, fehér folt vagy pikkelyesen hámló területek után kutatva.
• Ezután fogjuk meg ajkunkat mindkét oldalon mutató- és hüvelykujjunkkal, és kifordítva a belső nyálkahártyai felszínét tekintsük át. Ezt az alsó és felső ajkon egyaránt végezzük el.
• Ezt követően két ujjunkat az egyik szájzugba téve húzzuk félre orcánkat a fogaktól, hogy a pofa teljes belfelületét áttekinthessük, beleértve azon területeket is, ahol a pofa-nyálkahártya az ínybe hajlik át. Itt is elsősorban fehér folt vagy kisebb, fekély- vagy szemölcsszerűen előemelkedő képlet esetleges jelenlétére figyeljünk. Majd ugyanezt a másik arcpofával is végezzük el.
• Ezután öltsük ki nyelvünket, és hegyét megfogva húzzuk előre, hogy felszínét minél alaposabban megvizsgálhassuk, majd jobbra-balra húzva az oldalsó széleit is vegyük szemügyre.
• Visszaengedve a nyelvet, tükör előtt állva a szájpadot tekintsük át, majd nyelvünket a szájpadhoz emelve, a szájfeneket nézzük át. A nyelvet oldalra mozgatva a szájfenék nyálkahártyájának azon része is láthatóvá válik, ahol az az ínybe fordul át. Ezután a felső íny belfelületét vizsgáljuk meg.
• Mivel a szájüregi rákok egy része nem nő kifelé és nem képez látható csomót vagy fekélyt, hanem csak körülírt, tömöttebb megvastagodás formájában mutatkozik, a szájüreg önvizsgálatának szerves részét kell hogy képezze az ajkak, az orcák, a nyelv, valamint az ínyek mutatóujjunkkal történő áttapintása is.

Ez az önvizsgálati eljárás leírva elég komplikáltnak tűnik, a gyakorlatban azonban valójában igen egyszerű. Ne tévesszük szem elől a célt, hogy lehetőleg a szájüreg minden részét áttekintsük és áttapintsuk. A vizsgálatot célszerű havonta egyszer és lehetőleg azonos időpontban elvégezni, hogy megszokottá váljék: például minden hónap utolsó vasárnap reggelén. Ezzel a vizsgálattal az esetlegesen fellépő szájüregi rákot kezdeti, korai stádiumban észrevehetjük, és idejében orvoshoz fordulva gyógyításának jó esélyét biztosíthatjuk.

Magyarországon a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Más daganatokhoz hasonlóan évek telhetnek el addig, amíg odáig fejlődik, hogy panaszokat, tüneteket okoz. Az idejében felismert prosztatarák gyógyítható, vagy visszaszorítható.
A prosztatarák korai, idejében történő felismerése érdekében ezért ajánlatos minden 45 évesnél idősebb férfi komplex prosztatavizsgálata, mely két részből tevődik össze:

- PSA-vizsgálat (=vérvétel, amellyel a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjét meghatározzák)
- Urológiai szakorvosi vizsgálat

Az urológiai szakorvosi vizsgálatot és a vérből történő PSA vizsgálatot a Vitalea Egészségügyi Központban is elvégeztetheti!

A vastag- és végbélrák a második leggyakoribb rákféleség. A halálesetek legtöbbje megelőzhető lenne, mert a végbél- és vastagbélrák korai, illetve megelőző állapotának felismerésére rendelkezésre állnak az eszközök. A daganatos megbetegedések közül az egyik legjobban és a legeredményesebben szűrhető betegségről van szó. E rákok többsége az ún. bélpolipok talaján képződik, és legalább 10 évet vesz igénybe, amíg belőlük a rák kialakul, illetve amíg a bélfalat is beszűrő rákká válik. A korai stádiumban felismert vastag- és végbélrákos betegek gyógyulási esélyei kiválóak.

50 éves kor felett évente javasolt szűrővizsgálatot végezni vastagbélrák irányába.

A székletből történő vérkimutatás fájdalommentes módszer, nem okoz megterhelést a pácienseknek, azonban a vizsgálattal kapott eredmény gyakran pontatlan, sok az ál-pozitív és az ál-negatív eredmény.

Sokkal pontosabb és megbízhatóbb módszer a székletmintából történő M2-PK kimutatás. A vizsgálat nem fájdalmas, nem megterhelő, ugyanakkor a daganatjelző pontossága nagyon jó, hozzávetőleg 85%-os.

2024 óta rendelőnkben is elérhető a vérből történő vastagbélrák kimutatási módszer, a ColonAiQ vizsgálat. A vizsgálat pontossága és érzékenysége a vastagbél tükrözésével vetekszik, nagy biztonsággal tudja kimutatni a már kialakult, de tünetet még nem okozó rosszindulatú bélrendszeri daganatokat.

Amennyiben pozitív a székletből történő szűrővizsgálat, vagy egyéb gyanús tünet jelenkezeik, a teljes vastagbéltükrözés elvégzése ajánlott. Fokozott rizikó, a családban előforduló vastagbéldaganat esetén gyakrabban szükséges a vizsgálat elvégzése.

Rendszeresen javasolt ellenőriztetni a hasi és kismedencei szerveket a rejtett betegségek mielőbbi feltárása érdekében.
A vizsgálat alkalmas az érrendszer bizonyos eltéréseinek felderítésében (pl. aorta meszesedés vagy tágulat, veseartériák szűkülete)

Ezek mellett a daganatos betegségek egy részében is segíthet az ultrahang vizsgálat a korai diagnózisban: máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép, vesék, húgyhólyag, nőknél a méh, a petefészkek, férfiaknál a here, a prosztata egyaránt vizsgálható ultrahanggal.

Előkészület: felső hasi vizsgálathoz 6 órás éhezés javasolt; a kismedencei szervek vizsgálatához telt húgyhólyag szükséges. Folyadékfogyasztás vízzel megengedett.